Bemutatkozás

„Etyek a műhely, stúdió, munkahely otthon. Szellemi és fizikai központ ebben az országban. Önmagában egy alkotás. Tárgyak, szépségek, fontosak. Összevonja Erdélyt a Dunántúllal és az Északot Déllel is. Találkozóhelye a múltnak, nagyon ősi múltnak, és természetesen a jelennek. Etyek valami módon szimbólummá nőtt, mert az értelem, a szellem kortárs lehetőségét bizonyította és tartósan bizonyítja.”

(Dávid Katalin művészettörténész, 1996.)

“Az Etyeki Műhely egy legenda”, ahogy Deme Tamás művelődéskutató írta. Valóban egy mese elevenedik meg előttünk, egy olyan családi történet, amely önmagában is fantasztikus lenne, persze ennél jóval többről, többekről szól, s máig sem ért véget.

Az Etyeki Műhely Alapítványt Tolcsvay Béla, Kossuth-díjas zeneszerző, előadóművész alapította 2020-ban az etyeki művészcsalád barátjaként és tisztelőjeként. Ezzel egy időben az egykori lakó- és alkotóházat Lucza Gyula, az alapítvány kuratóriumi elnöke felújíttatta és korszerűsíttette. Az Alapítvány célja a Magyar Örökség-díjas Csókos Varga Györgyi és Csákvári Nagy Lajos képzőművészek által, a hetvenes években létrehozott Etyeki Műhely elnevezésű művészeti közösség örökségének ápolása, alkotó tevékenységének kutatása és bemutatása, szellemiségének folytatása, integrálása mind a helyi közösség kulturális életébe, mind a hazai és nemzetközi művészeti színtérbe. Az Alapítvány célja ezen túlmenően, a magyar kultúra és hagyományok ápolása, és azoknak a kulturális kezdeményezéseknek az ösztönzése, támogatása, amelyek tágabb értelemben a magyar kulturális örökséget képezik.

Hagyományt nem lehet teremteni, csak közösséget, amely életben tartja hagyományait. Ezért arra törekszünk, hogy a magyar kultúra aktív és meghatározó fórumává váljunk. Saját kiállításainkon, műhelyfoglalkozásainkon és szimpóziumainkon kívül teret adunk határon innen és túlról vendégül hívott kulturális programoknak és művészeknek. Támogatjuk a tudományos kutatást, a hagyományőrzést, az alkotó munkát és a tehetséges fiatal magyar művészeket.

Az alkotás, az eszmecsere és a művészeti élmények kiválóan kapcsolódnak Etyek község borászati hagyományaihoz és gasztronómiai kultúrájához is. Az ebben rejlő lehetőségek és közösségteremtő erő kiaknázását szintén fontos feladatunknak tartjuk.

Végezetül, a fenti mottóra utalva, az Etyeki Műhely kézműves és szellemi műhely egyszerre, ahol a termékeny alkotó- és értő befogadó közösség teremtve éli tovább a hagyományait.

Az Alapítvány felépítése:

alapító: Tolcsvay Béla
kuratóriumi elnök: Lucza Gyula
kuratóriumi tagok: Nagy Koppány, Lucza Zsigmond

Munkatársak

Lucza Zsigmond, festőművész, az Etyeki Műhely művészeti vezetője
Strasser Zsuzsa adminisztrátor
Lelkes-Sághy Erzsébet kulturális szervező

Történetünk

Csókos Varga Györgyi és Csákvári Nagy Lajos a Képzőművészeti Főiskolán végeztek az 1940-es évek végén. Mestereik Bernáth Aurél, Szőnyi István, Boldizsár István és Fónyi Géza voltak. Csákváron alapítottak családot, majd 1955-ben a két fiatal képzőművész öt gyermekével Etyekre költözött a Magyar utcába, ahol még három gyermekük született.

Az főiskolai évek alatt elsajátított klasszikus képzőművészetet művelő házaspár Etyekre érkezésekor ismerkedett meg igazán a természetes anyagokkal, és az azokkal való technikákkal. A hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején Csókos Varga Györgyi az Etyekre telepített székely asszonyoktól sajátította el a szövés-fonás mesterségét. Szövőházat alapított, ahol a helyi asszonyokkal a magyar népi szőttes-kultúrát élesztették újra és adták tovább a fiatal nemzedéknek. Csákvári Nagy Lajos pedig a faszobrászatot tanította a helyi és az ország különböző részéből érdeklődő fiataloknak. A szobrászat, a szövés, fonás, ez a fajta népi művészet összeolvadt életükben a klasszikus alkotómunkával. Ebben a szellemben nevelték fel nyolc gyermeküket is, akik mindannyian hordozzák és örökítik szüleik művészetét, alkotói hagyatékát. A “Nagy Család” és a köréjük csoportosult művésztársak és tanítványok alkották az Etyeki Műhelyt.

A családi kapcsolatok és a szellemi hovatartozás révén a Nomád nemzedék mozgalom szerves részét alkották, melynek hamar ikonikus központjává és találkozóhelyévé vált a Magyar utcai ház. Az itt zajlott alkotótáborok résztvevői a hagyományos mesterségek fogásain túl azt a szemléletet is elsajátították, amelyet a Nomád nemzedék is képviselt. Amit a népzene és a néptánc számára a táncház mozgalom jelentett, azt jelentette a tárgyi anyanyelv szempontjából az Etyeki Műhely, amelynek résztvevői a kultúra és a művészet mentén szerveződő közösséggé váltak. A képzőművész házaspár által létrehozott családi alkotóműhely szellemisége sok ma élő művészre hatással volt. Emlékük megőrzése közösségünk felelőssége. Az ő példájuk mutatja, hogy a kézműves hagyományokon alapuló képzőművészeti szemlélet a múltban felhalmozott értékes ismereteket organikusan integrálja a jelenkor művészetébe, és ez a jelenség a képzőművészeten túl a kultúra más területeire is igaz.